Programkereső

„Csókolom, művésznő, itt oktatnak illemet?”

  • 2018.02.16.

A Vörösmarty Színház 2018 februárjában bemutatott új produkciójában, Szabó Magda: Régimódi történet című regényének színpadi adaptációjában Závodszky Noémi játssza özvegy Gacsáryné Bányay Rákhelt, a fiatal főhősnő, Ema nagyanyját – nem csak öregre, de igen szigorúra is maszkírozva. Ám az első felvonás után a színházi fodrászat előtti folyosói tér elevenedik meg a színpadi szünet idejére, ott gyűlnek össze ugyanis a művészek és munkatársak egy kis titkos illemtanórára. Ha nem a büfében várakoznánk piskótatekercsre, egyébként akár mi magunk is csatlakozhatnánk.

- Nekem jó ideje mondhatni mániám a jó modor magánemberként is, s régóta tervezem azt is, hogy egyszer gyerekeknek is tartok majd illemtanóra foglalkozásokat, bár ez a sok munka mellett egyelőre elmaradt. De a tervről nem tettem le – mesélte Závodszky Noémi az újszerű, minden előadásban a hátsó szekcióban 20 órakor sorra kerülő „miniszeánsz” előzményeiről. (Először 19.45-kor kezdtek, de a következő előadásnapokon ez már kerek nyolc órára módosult.)

A színművésznőnek csak az első felvonásban van jelenése (illetve a másodikban egyfajta emlékképként), így még jelmezben és elmaszkírozva, a tőle egyébként jól ismert játékossággal

gyűjti maga köré a színpadon akkor éppen nem dolgozó kollégákat és a műszak tagjait és ha már a darab maga is sokrétűen bontja ki a korabeli jómodor ismérveit és elvárásait, a 21. századi színészek ezt a gyakorlatban is tovább viszik. Nem is akárhogyan: már a próbák alatt kialakult az az archaizáló nyelvjárás a színfalak mögött, ami különös zamatot ad aztán a nézők számára is. A művészek ugyanis a takarásban is úgy beszélnek egymással, ahogy azt egyébként a szerepük, a szövegük megköveteli. Lehet nagysádozni és tekintetes asszonyozni, pukedlizni és udvariaskodni vég nélkül – s a színháziak hallatlanul élvezik ezt a belső játékot. Noéminak jutott eszébe, hogy a birtokában lévő illemtankönyvből, Köves J. Julianna: Illik tudni – A kulturált viselkedés szabályai című kötetéből akár a kollégáinak is tarthatna jópofa illemtanórát, mindannyiuk közös okulására. A könyvet nem kevesebb, mint tizennyolcszor adták már ki az első megjelenés, 1985 óta, legutóbb például 2015-ben – nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy hiánypótló, mindig szükséges mű.

- A kötet külön témakörök szerint tárgyalja az illem kérdéseit, az első mindjárt az önuralomról, önfegyelmezésről szól, erről beszélgettünk mi is, de sokféle témáról lesz még szó – ígéri Závodszky Noémi, aki a darabbeli szigorú külleme ellenére igyekszik szórakoztatóra, mégis tartalmasra hangolni a két felvonás közötti perceket. Felvetésemre, hogy nem vinnék-e ki ezeket a takarásbeli, rejtett illemtanórákat a szünetben egyébként a büfében várakozó, vagy az emeleti galériában nézelődő nézők közé, a művésznő ezt nem tartja lehetetlennek, bár egyelőre csak a kollégák okulnak a Köves-féle illemtanból, nekünk, nézőknek pedig marad a Szabó Magda-i világból leszűrhető fojtottság és a négy nemzedék történetét nyomon követve megérezhetjük, hogyan alakították a főhősnők életének alakulását a korabeli illemszabályok és konvenciók. A darabban Závodszky Noémi partnereiként a Vörösmarty Színház gyakorlatilag teljes női színésznőgárdáját láthatjuk: Varga Máriát, Varga Gabriellát, Varga Lilit, Váradi Eszter Sárát, Kerkay Ritát, Blaskó Borbálát - Gacsáry Emmát és Jablonczay Lenkét pedig az egyetemi hallgató Ballér Bianka alakítja. Az erős és maguk lábán megálló nők körüli férfi holdudvarban megtaláljuk Kuna Károlyt, Lábodi Ádámot, Sághy Tamást, Juhász Illést, Tűzkő Sándort, Kozáry Ferencet, Nagy Pétert, Kelemen Istvánt és Kricsár Kamillt. A darabot Tasnádi Csaba rendezte.

  S hogy szabad-e a tányérból kenyérvéggel tunkolni, meg délelőtt vendégségbe menni – nos, ezek is kiderülhetnek a soron következő illemtanórákon. Legközelebb például február 18-án este!