Székesfehérvári
Programportál

Pál apostol védőbeszédében, az ítéletre várva, előadja megtérésének és missziós útjainak
történetét, miközben Jézus Krisztusról tesz tanúbizonyságot a jeruzsálemi nép, a nagytanács, Félix
helytartó és Agrippa király előtt.
A monodráma kizárólag a Bibliából vett szövegekből épült fel, majd formálódott a 60 perces
előadás textusává. Nincs benne átírás, hozzáköltés vagy „civil” szöveg. A Szentírásból átvett,
megfelelően dramatizált szövegrészek egy egységgé, a védőbeszéd egységéve formálódnak. Tehát
az előadás (a védőbeszéd) kizárólag a Biblia könyveiből, az Igéből meríti anyagát. A felhasznált
Igerészek dramatizálva és a megfelelő sorrendbe állítva alkotnak egy logikus, sokszor belső
történeti ívet: az egyik Igerész gondolatiságából következik egy másik bibliai szakasz. Mindez a
védőbeszéd kontextusában hangzik el.
Pál apostol megtérése nagy ívű történet: farizeusból keresztyén, üldözőből üldözött, ó emberből új
ember, Saulból Pál. Óriási kihívás és méltó színészi feladat megjeleníteni ezt a belső folyamatot
szinte eszköztelenül. A védőbeszéd személyes és társadalmi harc egyben. Személyes, hiszen Pál
önmaga ó emberével is szemben néz, amiből Krisztus megtérítette, hogy új emberként lehessen a
„pogányok apostola”. „Nekem, a legkisebbnek adatott az a kegyelem, hogy a pogányoknak
hirdessem Krisztus kikutathatatlan gazdagságát.” Ugyanakkor társadalmi harc is, hiszen saját népe
ellen kell megvédeni magát. „A miatt a reménység miatt állok itt vád alatt, amelyet Isten
atyáinknak ígért, és amelynek beteljesedésében a mi tizenkét törzsünk éjjel-nappal, buzgón
szolgálva reménykedik.” (Ap. Csel. 26.6.)