Székesfehérvári
Programportál

Asszonysorsok a középkori Fehérváron

Shmöltz Margit történelmi regényét mutatják be

A középkori Székesfehérvárra kalauzolja Schmöltz Margit az olvasóit a Kő kövön című, frissen megjelent regényében. Így aztán természetes, hogy az Esztergomban élő – de Székesfehérvárhoz is sok szállal kötődő --  szerző kötetét a Vörösmarty Mihály Könyvtárban is bemutatják:  október 30-án, 17 órakor várják az érdeklődőket a Helyismereti és digitalizálási csoport termében.

Az író, Schmöltz Margit nagy lelkesedéssel készül a találkozóra, és ez nem csoda: elvégre „hazajön”. Azt meséli, óvodás volt, amikor a szülei a Videotonban kaptak állást, ezért az egész családja Fehérvárra költözött. A városban töltötte diákkorát: miután pedig a Vasvári Pál Gimnáziumban leérettségizett, Esztergomba, a főiskolára került, ahol egyebek között művelődéstörténetet is tanult. A tanáruk pedig arra biztatta őket, kutassák a saját lakókörnyezetüket.

-- Én megfogadtam a tanácsot, és a székesfehérvári levéltárban rengeteg érdekességre bukkantam. Annyi különleges, izgalmas információt gyűjtöttem össze, hogy úgy gondoltam, ezeket kár volna „veszni hagyni”… Pontosabban nem csupán egy tudományos dolgozatban lenne helyük, hanem regényben, egy-egy emberi történetbe beleszőve is közre lehetne adni azokat a művelődéstörténeti, orvostörténeti ismereteket, amelyekre a kutatásaim során bukkantam. Ezek az érdekességek másként is hatnak egy regényben, ráadásul szélesebb körhöz juthatnak el – meséli a szerző, aki érdekes kihívásnak tekinti a történelmi regény műfaját. Hiszen egyfelől a regényíró a saját teremtő képzeletére támaszkodik, amikor kitalálja a figurákat és a történetet, viszont egy történelmi regényben ragaszkodni kell a tényekhez.

-- Nekem pont ez jelenti az élvezetet az íráskor – mondja Schmöltz Margit. – Egyfelől fontos, hogy a sztori biztos alapokon nyugodjék, ugyanakkor maradjon egy kis rés, amelyen be tudom fűzni az én saját, kitalált történetemet. Éppen ezért ebben a könyvben II. Géza, II. Ulászló, Melek Ibrahim budai pasa és Esterházy Gábor gróf is feltűnik, de ők csak mellékszereplők, hiszen az igazi hősök mind hétköznapi lányok, asszonyok.   Úgy gondolom, hogy én -- nőként -- hitelesebben tudom megjeleníteni ezt a világot női szemszögből.

Schmöltz Margit egyébként könyvtárosként dolgozik, világéletében írt, de az írásra akkor tudott több időt szakítani, amikor a gyerekei nagyobbak lettek. Először a novella műfajában próbálta ki magát, sikereket is elért. Ez bátorította, amikor nekikezdett a regényírásnak. Úgy döntött, négy erős történetet fűz össze. Ez a négy történet, négy fejezet, akár egy-egy novellaként is működhetne – ám a négy asszonysorsot a regényben összekapcsolja egy különös átok, így ezek a sorsok együtt alkotnak egészet.

A szerző hajdanán tudományos dolgozatban írta meg Székesfehérvár orvostörténetét: ezért volt számára természetes, hogy kötetének díszlete éppen a régi Székesfehérvár legyen, és a regényben fontos szerepet is kap az orvostörténet – vagy ahogy ő mondja --, ez adja a  fűszert. Nem csoda, hogy a történetben bába, gyógyszerész, orvosdoktor, sőt, alkimista is szerepel. 

Természetesen – mivel asszonyok a könyv főszereplői – nagyon erős az érzelmi vonal, a szerelmi szál is ebben a regényben. Méghozzá mindegyik fejezetben más és más jellegű ez az elsöprő érzelem: az olvasó önfeláldozó szerelemmel, későn beteljesülő, elsorvasztó erejű szerelemmel egyaránt találkozhat.   

Minderről és még sok másról is mesél majd a fehérvári könyvbemutatón a szerző, Schmöltz Margit, aki már tervezi a Kő kövön folytatását is….