Programkereső

Kiállítás Izsó László János fa- és csontfaragó munkáiból

Ingyenes



Sakktábla, viking harcosokkal
Fából és, csontból készültek

 gg, szz

A székesfehérvári Izsó László János míves, szépen kidolgozott fa- és csontfaragásaiból nyílt kiállítás  a Széna téri Tagkönyvtárban.  
Talán székely felmenői is közrejátszottak ebben, mindenesetre a  faragás már gyermekkorától érdekelte Izsó László Jánost. Ehhez képest a szakmája meglehetősen távol állt ettől:  építésztechnikus lett.  Egy ideje gyakorta eszébe jut, hogy talán nem ilyen foglalkozást kellett volna választani, hanem olyat, aminek köze van a kézműveskedéshez, a kétkezi munkához. Akkor azonban másképp gondolta, s habár  nagyapja asztalos volt,  az a pálya sem vonzotta. Húsz évig az építőiparban dolgozott, aztán váltott, vállalkozó lett az élelmiszergyártásban.   Felnőtt fejjel  kezdett faragásokat készíteni, a vállalkozás mellett azonban kevesebb idő jutott rá. Igazából a nyugdíjas években élhette ki igazán hobbiját, szenvedélyét.  Fafaragásokkal kezdte,  először két bicskát csinált magának: maga  készítette el az alapvető  szerszámokat, amelyekkel aztán faragott. Főként  annak alapján dolgozott, amit Malonyai Dezső könyveiben látott: a különböző tájak hagyományai közül elsősorban a somogyi  faragás hatott rá. Autodidakta módón képezte magát, így tanult bele a faragásba, a motívumokat azonban nem ő találta ki: fokozatosan felfedezte ezt a világot, mindig utánanézett annak, ami különösen érdekelte.
Főleg gyümölcsfákkal  dolgozik, azokat szereti. Dióval, almával, körtével, cseresznyével: ezeknek más-más színük van,   szép, változatos tárgyakat lehet belőlük faragni.  Késsel, vésővel készíti fafaragásait. A csontfaragást  csak  négy és fél éve  kezdte el.   Ez teljesen más anyag, mint a fa, másként is kell dolgozni vele. Aprólékosan meg lehet munkálni, miniatűr tárgyakat,  ékszereket, körömnyi fülbevalókat,  finom medálokat  lehet   belőle készíteni.   A 11 éves  unokája különösen szereti a munkáit, ötéves kora óta egy míves dobozban őrzi a tárgyakat, amiket a nagypapája neki ajándékozott.  Ami a csontfaragásokat illeti, Izsó László János főleg   szarvasagancsokkal dolgozik, illetve gyakran használ kifőzött marhalábszár csontot is. Legutóbb  -- éppen a Széna téri  tárlatra készülve -- egy dámszarvas agancsot faragott.  Azt meséli, elsősorban a  fogorvosok, fogtechnikusok által használt eszközökhöz hasonlókkal készíti el  csontfaragásait. 
Nem csatlakozott kézműves egyesülethez Izsó László János és nem is zsűrizteti alkotásait. Sorozatokat sem készít. Nem árulja, adja el a tárgyakat. Azt mondja, a maga örömére csinálja faragásait, illetve szívesen bemutatja  őket kiállításokon, hogy a látogatóknak örömöt szerezzen.  Várhatóan a Széna téri Tagkönyvtár  közönségének tetszését is elnyerik  majd a szép tárgyak. Csontfaragásai közül ékszerek, nyakékek,  medálok, fülbevalók láthatóak  a kiállításon. Továbbá vadásztőrök,  amelyeknek csontnyelét ő, pengéjét pedig a Visegrád mellett élő  kovács barátja készítette. A fatárgyakból dobozokat,   tükröket,  különböző színű fákból készült medálokat állít ki. Külön említést érdemel az a két pompás sakk készlet, amely szintén szerepel a tárlaton.  A korábbit, a nagyobbat már megcsodálhatták  a nézők: a Művészetek Házában, egy öt évvel ezelőtti tárlaton óriási sikert aratott a nagy gonddal faragott munka.  A kisebbik készletet viszont  nemrégiben, az év elején faragta. Különlegessége, hogy a tábla -- az ő ötlete nyomán -- bőr borítást kapott, bőrösmester barátja segített neki ebben. De a  sakkfigurák is különlegesek, 12. századi viking harcosokat mintáznak. Ehhez gondosan tanulmányozta a történelmet, a viking hagyományokat is. 
A  kiállítás június 29-ig tekinthető meg a könyvtárban. Figyelem! A két sakk készlet csak május végéig lesz ott a tárlaton, így aki látni akarja őket, nem árt sietnie.

Esemény weboldala

Facebook oldal

Térkép

Cím: Székesfehérvár, Széna tér 16.

Programajánló